Melegburkolatok - Fapadlók

Korábbi blogbejegyzésemet folytatva elsőnek a padlókat venném szemügyre fenntarthatóság szempontjából. Első nagy témakör a melegburkolatok, ezen belül is a fapadlók. Valószínűleg mindenkinek ez ugrik be elsőnek, ha valami környezetbarát vagy természetes anyagot szeretne otthonra. Ezért is gondoltam, hogy a korábban felállított 3 alapkritérium szerint vizsgálom meg ezt a témakört:


FENNTARTHATÓSÁG:

Mindegyik fapadlóról elmondható, hogy lerakás után legalább egyszer felújíthatóak, így sokkal hosszabb ideig tudjuk őket használni, mint a mesterséges utánzatokat, pl.: laminált padló. Fapadlók szempontjából több különböző típus van.


Elsőnek szempont az alapanyag:

Rengeteg fafajta létezik, és nem mindegy, hogy beltérben vagy kültéren szeretnék fapadlót alkalmazni. Beltérben a tölgy, ami több szempont szerint is a legjobb választás, mivel nagyobb mennyiségben megtalálható az országunkban, és jó anyagjellemzőkkel rendelkezik. Így ha hazai parkettagyártó céget választasz, érdemes ezt a fajtát előnyben részesíteni.

Viszont a kültéri fapadlók esetében már inkább az a fontos, hogy melyik fafaj az, ami ellenállóbb az időjárás viszontagságainak. Sok helyen egzóta fafajokat javasolnak kültéri burkolatnak, mivel a trópusokon egész évben egyenletes hőmérséklet van, így a faagyagában nem fognak olyan évgyűrűk jelentkezni, mint a mérsékeltégövi esetén, így homogénebb faszerkezet jön létre. Kitermelésük sok esetben nem túl környezetbarát, míg Európában ellenőrzött erdőgazdaságokból kerülnek ki a kitermelt fák, ahol a kivágott területeken újratelepítik a fákat, úgy ezekben az trópusi országokban erre már nem fordítanak figyelmet, mivel később ezeket a területeket mezőgazdasági célra fogják felhasználni. Emellett hazánkban a szélsőséges időjárási viszonyok mellett amúgy sem olyan tartósak, mint például az akác, amit környezetbarátabb módon termelnek ki és telepítenek újra (és mivel rövidebb idő alatt éri el a vágásérettséget, így viszonylag hamar újratermelődik). Ami még az akác mellett szól, az az, hogy az akácfában olyan természetes kémiai vegyületek (csersavak, robinetin féleségek) találhatóak, amik védelmet biztosítanak a korhasztó gombák és rovarok ellen, tehát - a legtöbb faanyaggal szemben - vegyszeres kezelést egyáltalán nem igényel.

Másodiknak a szerkezeti kialakítást vizsgáltam meg:

1. Tömörfa padlók:

Teljes keresztmetszetében ugyanabból a fából készül, így nem tartalmaz semmilyen ragasztót, ami a környezetre káros lenne.


2. Rétegelt padló:

A többrétegű padló előállításához olyan ragasztóanyagot kell alkalmazni, ami nem biztos, hogy környezetbarát. Bár vannak már olyan gyártók, akik (honlapjuk szerint) élővilágra nem veszélyes anyagot használnak a gyártáshoz. Érdemes azért erre odafigyelni a padló kiválasztásánál. Ami mégis a rétegelt padló mellett szólhat, hogy ezt már lehet padlófűtésre rakni, míg a teljesen tömör padló nagymértékben visszafogja a padlófűtés hatásfokát. Emellett kevésbé hajlamosak a vetemedésre, zsugorodásra, dagadásra, ami nagyban növeli az élettartamukat.

3. Élkötegelt parketta:

A többi fapadlóhoz képest ez egy olyan burkolat, ami erős igénybevételnek kitett, nagy forgalmú helyiségekben kiválóan alkalmazható. Leggyakrabban tölgyből készül. A rétegelt padlóhoz képest itt a rétegek merőlegesen a talajra helyezkednek el. Előállítása a hagyományos parketta gyártása során keletkező keskeny faelemekből történik, tehát igazán környezetkímélő padlóburkolat.


Harmadik szempont a felületképzés:

Miután eldöntöttük, hogy milyen szerkezetű padlóra van szükségünk, el kell döntenünk, hogy milyen felületkezelést kapjon a burkolat.

1. Lakkozott:

Lakkozás esetén, a járófelületen egy kemény réteg keletkezik, ami védi a fát a sérülésektől. Ebből létezik magas fényű, selyem és matt felületű. Felújításnál a felső réteget fel kell csiszolni és ez után lehet újra lakkozni. Ezt érdemes szakemberre bízni!


2. Olajozott:

Ebben az esetben a felületkezelő anyagunk (olaj) beszívódik a fa felső rétegébe, aminek köszönhetően a faburkolatunk mélyebb részei is védelmet kapnak a mindennapos használattól. Az olajozott felületek alapból matt fényűek, amennyiben fényesebb felületet szeretnénk elérni, úgy viasz/wax anyagokkal tudjuk ezt elérni. Amit még fontos tudni az olajozott felületekről, hogy évente érdemes újrakezelni, mivel a takarításból és egyéb rendszeres használatból adódóan csökken az olajozás védő funkciója. Viszont ehhez a folyamathoz nem kell feltétlen szakembert hívnunk, saját magunk is el tudjuk végezni. Ami még további előny a lakkozott padlókhoz képest, hogy míg a lakkozás lezárja a felületet, úgy az olajozással lélegezni hagyjuk a fát, ami a helyiség levegőjének a páratartalmát egyensúlyban tudja tartani. Képes valamennyi párát felvenni és leadni. Az összes felületkezelés közül talán ez a legkörnyezetbarátabb megoldás.

4. Pácolt:

Amennyiben nem vagyunk megelégedve a választott fapadlónk természetes faszínével, úgy pácolással tudjuk azt módosítani. Van már arra is lehetőség, hogy pácolás helyett a lakkot vagy az olajat színezzük. De pácolásnál minden esetben kell egy végső bevonat, ami lezárja a felületet, ez lehet olaj vagy lakk. Ezekből is már léteznek természetes pácok.

5. Wax (magyarul viasz):

Létezik belőle színtelen és színezett, természetes és persze mesterségesen előállított is. A waxot önmagában is szokták alkalmazni, de padlók esetében elsőnek kap egy olajozást, és ezután kerül rá a wax, amivel a padlónak egy selyemfényt kölcsönöz. A fa pórusait nem tömítjük el, az tovább tud lélegezni, míg a felület szennyeződésmentes, vízhatlan és egyszerűen ápolható lesz.


Negyedik szempont a modifikálás:

A modifikálás azt jelenti, hogy a faanyag tulajdonságait valamilyen eljárással módosítjuk.

1. Gőzölt:

Általánosságban elmondható, hogy ezzel az eljárással egy sötétebb színárnyalatot tudunk kölcsönözni az adott fapadlónak. Beltéri burkolat esetében főképp az a cél, hogy egy olcsóbb fafajtából (pl.: bükk) egy drágább fafajra emlékeztető árnyalatot érjünk el (pl.: dió). Ezenfelül elmondható, hogy gőzöléssel azt szeretnénk elérni, hogy a faagyagot kezelhetőbbé tegyük, elkerüljük a későbbi vetemedést, tehát csökkentsük a belső feszültségét, illetve ez egy természetesebb formája a faanyagvédelemnek, mivel a gőzölés kiöli a fából azokat a rovarokat és gombákat, amik elősegítik a fa korhadását. A gőzölés hátrányaként lehet megemlíteni, hogy az eljárás során a fa természetes védő vegyületeit kioldjuk, így kültéren mindenképp célszerű egy vegyszeres faanyagvédelem.

2. Thermowood:

Hasonló eljárás, mint a gőzölés, csak ebben az esetben egy jóval magasabb hőmérsékleten hőkezelik a fát. Ezzel a speciális eljárással a faanyag teljes keresztmetszetét kezelik, és hatására megváltozik a sejtfalak szerkezete. Ennek következtében már nem vesznek fel és nem adnak le vizet nagymértékben, tehát a fa dagadása, zsugorodása, repedezése és vetemedése elhanyagolható mértékben fog csak bekövetkezni. Ezzel a faanyag rendkívül tartóssá és időjárásállóvá válik: védőszeres kezelés nélkül bármilyen kültéri felhasználásra alkalmas (kültéri falburkolatok és járófelületek). A hőkezelt faanyagokat elsősorban a kültéri burkolatoknál alkalmazzák. Emellett ezzel az eljárással egy még erősebb sötétedés érhető el a fa színében.

3. Füstölt:

Kicsit megtévesztő az elnevezés, mert az emberek egy része az élelmiszerek füstöléséhez hasonlóan képzeli el ezt az eljárást (legalábbis én ebben a hitben voltam, ameddig utána nem olvastam. :D ). A valóságban faanyagunkat ammóniával kezeljük, így érve el a fa színének jelentős változását. Az ammóniagázos kezelés (ammóniás füstölés) során a faanyagot ammóniagőzben tartják, miközben a párolgó ammónia a fa csersavtartalmával reakcióba lép, és hatására a faanyag elsötétedik.


ÁR:

Rengeteg mindentől függ az ár, a fentebb felsorolt szempontok szerint rengeteg variáció van. Alapanyagban az egzóta fafajok jóval drágábbak a szállítás miatt, arról nem beszélve, hogy ez további környezetszennyezéssel jár. Az Európában található fafajoknál a tartósság is befolyásolja az árat. Szerkezetben a tömörfa padlók általában drágábbak a réteges társaikhoz képest. Felületkezelésnél pedig általában a füstöléses, gőzöléses eljárások, amik jelentősen növelik az árat. Emellett még vannak olyan eljárások (pl.: kefélt felület), ami csak esztétikai megjelenésben ad pluszt, de tovább drágítja az adott termék árát. Amiről még nem esett szó, a fa természetes agyagából adódó göcsök száma, mérete. Több gyártónál is választhatunk, hogy egy normál vagy egy rusztikusabb megjelenést szeretnénk. Itt általában a kevesebb göccsel rendelkező padló a drágább, mivel ezeknél a padlóknál külön oda kell figyelni, hogy milyen darabok kerülnek egy adott m2 burkolatba.


DESIGN:

A fapadlók tekintetében a design elég szubjektív, mivel rengeteg mindentől függ, hogy egy adott helyiségben melyik méret vagy szín az, ami előnyös lehet. Amire mindenképp érdemes odafigyelni, hogy kisebb helyiségekben a kisebb méretű és világosabb színű fapadlók mutatnak jobban. Nagyméretű sötét lapok inkább nappalikban vagy sok természetes fénnyel rendelkező étkezőben, közösségi térben mutatnak jól. A belmagasság is nagyon fontos, mivel a sötétebb színek szűkítik a teret, csökkentik a tér valóságos méretének a megítélését.

Felületkezelés szempontjából az olajozott felületek általában egy melegebb színt adnak a fának. Matt felület esetén mindenképp az olajozott padlókat részesíteném előnyben. Amennyiben fényes felületet szeretnél elérni, az olajozott padlókat egy wax réteggel fel lehet fényesíteni. Viszont ha magas fényű padlóra vágysz, azt csak lakkozással lehet elérni.

Kültéri teraszpadlóknál az erősebben pigmentált olajok jobban védik a fát az UV káros hatásaitól, így kevesebbszer kell felfrissíteni a festéket. Ezt érdemes a szín választásnál megvizsgálni.


Forrás:

http://www.matraparkett.hu

https://www.edelholz.hu/

http://faesztergalas.info/fustoles.html

https://kreativlakas.com/parkettazas/fanyagok-gozolese-magas-hofokon-hokezeles-ammonias-modifikalas/

http://thermowoodmaster.hu/mi-az-a-thermowood/

http://www.robiniagroup.hu/teraszburkolat.html#


0 megtekintés